A lelkünk tulajdonképpen a testünk fizikai szintjén mutatja ki mindazt, amivel nem akarunk foglalkozni, vagy éppen túl sokat foglakozunk vele, amiről nem akarunk tudomást szerezni, amivel nem akarunk szembe nézni, vagy ha túl nagy trauma ér minket, amit nem tudunk feldolgozni, megemészteni.

A lélek nyelve a testbeszéd, ezért ha a saját magunk számára nem megfelelő utat járjuk, vagy túl sokáig időzünk egy bizonyos helyzetben, akkor a lélek fizikai tünetekkel jelez.

Megtanuljuk, hogy melyik tünet melyik lelki okra vezethető vissza. Pl. ha fáj a térdünk, akkor tudjuk, hogy a büszkeségünkkel és az öntudatunkkal van problémánk. Vagy vegyük a hátat, ha a felső része fáj, akkor az érzelmi háttér hiánya, szeretetlenség, és a szeretet elfojtása van jelen. Ha a középső része problémás, akkor a lelki oka a bűntudat, a múlt hátrahagyásának a nehézsége és az életet, mint súlyos terhet éljük meg. Ha az alsó részével van gondunk /derék/ mindig aggódás van a bevételek miatt, bizonytalan anyagi háttér. És így tovább minden betegségnek meg van a maga lelki háttere, csak fel kell ismernünk. Ezután már “csak” annyi a dolgunk, hogy magunkba nézve felfedezzük és feloldjuk a gondolati beidegződést, vagy a negatív gondolatot. Tehát az okot szüntetjük meg, ami azt eredményezi, hogy a fizikai tünetekre többé már nincsen szükség. Fontos a Test, Lélek és a Szellem egységét létrehozni, mert akkor harmóniában és teljességben élhetünk és nincs szükség a betegségekre.