Egész életünkben azon vagyunk, hogy jó döntéseket hozzunk. Nap mint nap kerülünk helyzetekbe, ahol dönteni kell. Az apróbbakra már oda sem figyelünk, pedig sokszor a nagyokra már nem is kerülne sor, ha az apróbbaknál "észnél” lennénk. Vagy így, vagy úgy, de mindannyiunk életében vannak úgynevezett nagy döntések. Ezek azok, amiről azt gondoljuk, "ha meglépem az egész életem megváltozik, és már nincs visszaút”. Most nézzük az emberek általában mi alapján hoznak döntéseket. Szinte minden ember egy megfontolás szerint hozza a döntéseit…hogy boldog legyen. A döntése következményeként örömöt, boldogságot éljen át. A mérlegelés, hogy az adott lehetőségek hova vezetnek, a múlt és a pillanatnyi tapasztalatok, élmények, információk birtokában történik. Itt a kulcsszó: pillanatnyi. Pillanatnyi, mert a jövőbelátás képességével csak kevesen rendelkezünk, ezért csak a tapasztalatainkra hagyatkozhatunk. Ezért lehet az, hogy amit most eldöntünk, azt akár egy óra múlva már másként látjuk. Egyrész azért, mert az események, körülmények változtak, másrészt, mert mi is változunk. Ha még pár hónapja, minden vágyam volt, hogy beiratkozzak a tanfolyamra, de nem volt pénzem, ma már lehet nincs is hozzá kedvem, meg különben is felesleges. Így vagyunk a legkülönbözőbb területekkel, a bélyeggyűjtéstől a házasságig. Mégis, hogyan lehet így dönteni, jól dönteni, ha így változunk mi, és a körülmények? Hááát ennek egy módja van csak. Ha SOSEM kérdőjelezzük meg a döntéseinket. Tehetjük azt azért, mert azon már úgysem tudunk változtatni, másrészt azért, mert ha akkor másképpen kellett volna dönteni, másként döntöttünk volna. Mondhatnám úgy is, hogy, ha tudtam volna, hogy elesek, akkor leülök. Persze vannak az olyen döntések is, amikor már tudjuk a negatív végkimenetelt, mégis azt döntjük, abban a reményben, hogy hátha mégsem úgy lesz. Ez már másik kategória, bár a döntést itt is el kell fogadni, még ha az ember gyakran veri falba a fejét, sűrűn megkérdőjelezve saját elméjének épségét. "Vannak dolgok, amelyeket nem tudunk megváltoztatni... vannak olyan történetek az életünkben, amelyeket nem tudunk semmissé tenni, de arra képesek vagyunk, hogy szembenézzünk a történetünkkel és egységbe kerüljünk önmagunkkal. Azt a tényt, hogy valami nem adatott meg a kellő időben, vagy azt, hogy egy trauma megtörtént, nem tudjuk megváltoztatni, de az itt és most-ban igenis tehetünk önmagunkért. Vagyis nagyon sok minden játszik szerepet abban, milyen szemléletek, döntések és elvárások, alapján éljük az életünket. Azonban mindenképpen érdemes betekintenünk a látszatok mögé, feltárni a tudattalan területén meghúzódó irányítómechanizmusainkat, hogy ne érezzük úgy, kiszolgáltatott, a "sors" által megtépázott, váratlan eseményekkel tarkított mindennapjaink egyre több félelemre adhatnak okot."