Vágyaink olykor élvezetessé teszik az életünket, máskor pedig szenvedést okoznak. Mutatják az utat, vagy éppen letérítenek róla. Mivel a legnagyobb örömöt és a legnagyobb bánatot is hordozhatják számunkra, ezért nagyon fontos, hogy tudjuk kezelni a vágyainkat, ismerjük és uraljuk az érzéseinket!
A bennünk élő vágyakat érdemes két csoportra osztani és eszerint kezelni őket:
Egyrészt vannak azok a vágyak, amelyeket a szívünkben hordozunk, és amelyek eredendően bennünk vannak. Ezeket meg kell tartani, fel kell vállalni és mindig van rá lehetőségünk, hogy megvalósítsuk őket!l Másrészt vannak azok a vágyak, amelyeket a környezetünktől lestünk el, tanultunk meg, vettünk át, de eredendően nem a saját vágyunk! Ezeket a tanult vágyakat el kell engedni, mert nem tartoznak az utunkhoz, élettervünkhöz, ezért a megvalósításuk is igen nagy erőfeszítésbe telik és utána is csak káoszt és szenvedést okoznak!
Fontos, hogy egyik csoportba se soroljuk bele azokat a szükségleteket, amelyek a létünk fenntartásához kellenek, hiszen ezek valójában nem vágyak, néha mégis összekeverjük velük! Például szükséglet az, ha valaki éhes és enni szeretne, de az már vágy, hogy egy mindenféle jóval megrakott asztalnál ehessen! .