"Keresünk. Egy életen át. Ki kalandot, ki társat, ki szerelmet, ki érzéki vágyat, ki az igazit, ki bizalmast, ki intellektuális partnert, ki önmagát; ki biztonságot, ki családot és meleg otthont, ki izgalmas utazást, ki elfogadást, ki csupán egy ölelést. Nem keresünk-e valójában akkor is, amikor "félrelépünk”? Nem azt keressük-e, amit nem találunk abban a kapcsolatban, amiben épp benne vagyunk? Lehet, hogy csak egyetlen részlet hiányzik, valami nagyon kevés, ami azonban bõven elég, ha úgy érezzük, hogy épp ettõl nem vagyunk maradéktalanul boldogok. Az más kérdés, hogy akarunk-e kompromisszumot kötni, és lemondani ezekrõl a dolgokról. Vagy ha fontosak a hiányzó részletek, akkor hajlandóak vagyunk-e dolgozni, tenni azért, hogy az elsõ számú kapcsolatunkban megtalálhassuk mégis, amit keresünk. Sokszor van úgy – mert nem egyszerû két ember elvárásait, vágyait idõben és térben tökéletesen összehangolni -, hogy bár jól érezzük magunkat, szeretjük egymást, de valami akkor is hiányzik. Vagy azért keresünk, mert bár egyszer kimondtuk az igent, ha õszinték vagyunk magunkhoz, nem annak az embernek és nem azokra dolgokra bólintottunk, amiket a zsigereink diktáltak. Így – noha talán észre se vesszük – keresünk tovább.”