bizalom (lat. fides, fidelitas): a →remény alapja, hit a másik fél jóindulatában. - Akiben bízunk, arról szilárdan hisszük, hogy kész és tud is rajtunk segíteni, föltárt gyengeségünkkel nem fog visszaélni. A megelőlegezett ~ a nyitottság, a kiérdemelt ~ a megbízhatóság. Hiánya gyanakvásban, aggályoskodásban, →szorongásban és →kétségbeesésben mutatkozik meg, torz formája a könnyelműség és a →vakmerőség. Mint a közösségi élet, s főként a →barátság alapja szoros kapcsolatban áll az →őszinteség és a →hűség erényével. Jóllehet a bizalomra rá kell szolgálni, ki kell érdemelni, a másra való hagyatkozásban mindig van bizonyos kockázatvállalás-

.