El kell dönteni, hogy mennyire van vészhelyzet. Ha a felmerül bennünk a gyanú, hogy valamelyik rokonunknak vagy ismerősünknek elege lett mindenből, először koncentráljunk arra, hogy vajon eljutott-e az öngyilkosság konkrét megtervezéséig vagy még „csak” dédelgeti a gondolatot.

 

Alacsony kockázat
Az egyénnek vannak öngyilkossággal kapcsolatos gondolatai, mint például: „Nem bírom tovább.”, Bárcsak halott lennék.” Azonban nincsenek konkrét tervei.
Szükséges teendők
• Nyújtsunk érzelmi támaszt!
• Beszéljük át az öngyilkossággal kapcsolatos érzelmeket! Minél nyíltabban beszél az egyén a veszteségről, az elszigeteltségről és az értéktelenség-érzésről, annál inkább csökken a benne lévő érzelmi vihar. Amikor az érzelmi vihar lecsillapodik, az egyén hajlandó mérlegelni a dolgokat. A mérlegelés folyamat alapvető fontosságú, mivel senki más, csak az egyén képes visszavonni a halálra vonatkozó döntését, és az életet választani.
• Koncentráljunk az egyén pozitív erősségeire azáltal, hogy beszéltetjük őt arról, hogyan oldódtak meg korábbi problémái öngyilkosság nélkül!
• Küldjük el az egyént egy pszichiáterhez / pszichológushoz vagy orvoshoz!
• Találkozzunk vele rendszeresen és tartsuk vele folyamatosan a kapcsolatot!
Közepes kockázat
Az egyénnek vannak öngyilkossággal kapcsolatos gondolatai és tervei, de nincs késztetése arra, hogy a közeljövőben megtegye azt.
Szükséges teendők:
• Nyújtsunk érzelmi támaszt, beszéljük át az egyén öngyilkossági gondolatait és koncentráljunk a pozitív erősségekre! Emellett kövessük az alábbi lépéseket:
• Használjuk ki az ambivalenciát! Úgy kell kihasználnia az öngyilkosságra készülő egyén ambivalens érzéseit, hogy az életvágya fokozatosan erősödjön.
• Fedezzünk fel az öngyilkossággal szembeni alternatívákat! Meg kell próbálni az öngyilkossággal szembeni változatos alternatívákat, még akkor is, ha ezek nem ideális megoldások. Mindezt abban a reményben kell tenni, hogy az egyén legalább egyet megfontol közülük.
• Kössünk szerződést! Próbáljunk kicsikarni az öngyilkosságra készülő egyéntől egy olyan ígéretet, amelyben vállalja, hogy nem követ el öngyilkosságot
• Küldjük el az egyént pszichiáterhez, pszichológushoz vagy orvoshoz, és szervezzük meg a találkozást, amint lehet!
• Lépjünk kapcsolatba a családdal, a barátokkal és a kollégákkal, és vegyük számba, hogy milyen segítséget nyújthatnak!
Magas kockázat
Az egyénnek határozott terve van, megvannak az eszközei, hogy végrehajtsa azt, és rövid időn belül szeretné megtenni.
Szükséges teendők
• Maradjunk a szóban forgó egyénnel! Soha ne hagyjuk őt egyedül!
• Beszéljünk gyengéden hozzá, és távolítsuk el közeléből a gyógyszereket, kést, fegyvert, rovar-irtószert, stb.
• Kössünk vele szerződést!
• Azonnal lépjünk kapcsolatba egy szakemberrel vagy orvossal és szervezzük meg a sürgősségi ellátást és a kórházi beutalást!
Mit ne tegyünk?
• Ne kicsinyeljük le a helyzetet!
• Ne legyünk sokkolva, megzavarodva, és ne essünk pánikba!
• Ne mondjuk, hogy minden rendben lesz!
• Ne állítsuk azon kihívás elé az egyént, hogy folytassa!
• Ne állítsuk be a problémát jelentéktelennek!
• Ne adjunk hamis megnyugtatást!
• Ne fogadjunk titoktartást!
• Ne hagyjuk egyedül az illetőt!
Segítő támaszadók
Magyarországon sajnos az egészségügyi ellátás leszálló ágban van, és ez fokozottan vonatozik a lelki-mentális vagy pszichés problémákkal küszködőkre. A körzeti ideggyógyászati rendelőt érdemes felkeresni, a gyógyszert biztosan fog kapni az elkeseredett ember, de beszélgetésre valószínűleg nem lesz ideje az orvosnak.
Érdemes valamilyen alapítványt is megkeresni, vagy ha van rá pénz, elmenni egy magánorvoshoz, pszichológushoz. Súlyos lelkifurdalástól szabadulhat meg az a hozzátartozó, aki biztos benne, hogy az anyagi áldozatot is beleértve, mindent megtett azért, akit szeret. És így persze a gyógyulás reménye is sokkal jobb.
Vannak azonban ingyen elérhető támaszadók is, az ő szerepük semmivel nem kevesebb vagy rosszabb, mint a hivatásosoké.
Az elérhető támaszadók általában a következők:
• Család
• Barátok
• Kollégák
• Papok
Hogyan érjük el a támaszadókat?
• Próbáljunk engedélyt szerezni az öngyilkosságra készülő egyéntől arra, hogy feltérképezzük a segítő támaszadóit, és azután lépjünk velük kapcsolatba!
• Még akkor is, ha nem ad rá engedélyt, próbáljunk meg felkeresni valakit, aki különösen szimpatikus az öngyilkosságra készülő személynek.
• Beszéljünk az öngyilkosságra készülő egyénnel, és magyarázzuk el neki, hogy néha könnyebb beszélgetni egy idegennel, mint szeretteinkkel, mert így nem érzi az illető, hogy mellőzik, ill. megsértik.
• Beszéljünk a segítő támaszadókkal anélkül, hogy vádolnánk őket, vagy bűntudatot ébresztenénk benne.
• Készítsünk listát a segítségnyújtásuk lehetséges formáiról az elvégzendő feladatok tükrében