Ahelyett, hogy folyton korholnád magad a hibáid miatt, jobban tennéd, ha megbocsátó szeretettel és enyhe öniróniával tekintenél tökéletlenségeidre. Ráadásul most kutatások alapján azt is bebizonyítjuk, hogy minden rosszban van valami jó!

Csak azt nézd, hogy 5 vagy 10 év múlva az számítani fog- e? És ha nem jó a lelkednek, akkor tessék nemet mondani. Akár pénzre, sikerre, előrejutásra, vagy egy emberre is. Mert amíg önmagadban legbelül harcok dúlnak, addig úgysem lesz tartós a jó. Amíg azt érzed tudat alatt, hogy eladtad a lelkedet, addig nem fogod tudni élvezni sem azt, amit cserébe kaptál érte. Úgyhogy engedd el! Engedj el mindent, ami nem szolgálja a lelked épségét, tisztaságát és nyugalmát.



 

Keresed a feladatot, keresed az életcélodat, meg akarod érteni azt, miért kapod azokat a csapásokat és akadályokat az életedbe, amik érkeznek?

Nézz körbe: bajt látsz magad körül? Semmi se sikerül, bántanak, kihasználnak, elutasítanak, nem szeretnek? Kritikus vagy, elkeseredett?

Nem csoda, ha utálod a helyzetet, és ha keresed a "bűnösöket"!

Kétségbeesetten teszed fel a kérdéseket: „álljak ki jobban magamért? Védjem magam a támadásoktól? Válogassam meg a barátaimat jobban? Húzzak határokat?”

Olvass tovább, hogy lásd, nem ez a megoldás. Nem ezek!  Ezek ámítások, ezektől nem leszel boldogabb, csak újabb és újabb lakatot, falat vonsz magad köré velük. Hogyan, és miért? Kiderül…

Hibáztathatod a körülményeket, mutogathatsz a „szerencsére”, hibáztathatod, hogy elpártolt tőled, de ezektől – te is tudod – jobb nem lesz az életed.

Talán eljutsz odáig, hogy rájössz, tanulnod kell valamit magadról. Vajon mit?