Az érvényesülés
 Gondolkodjunk el azon, amit a mai ember egyik legfőbb értékének tekintenek: mik az érvényesülés, a siker különböző ismérvei? Egyvalami vitathatatlan: minden ember, így vagy úgy, ki akar emelkedni, győzni akar, és ez életbevágónak tűnik. Szükségét érezzük, hogy tegyünk valamit, de különösen annak, hogy ez a tett fontos legyen; igényeljük a cselekvést, de az olyat, ami nem marad észrevétlen. Azt szeretnénk, ha lennénk „valakik”, és nem vesznénk bele a névtelenségbe, ha a nevünk minél több embernek mondana valamit.
Az élet törvénye természetes módon cselekvésre késztet. Az egész világegyetem sürgölődik, mozog, halad valamerre, még akkor is, ha a végcélja nem is teljesen világos számunkra. Így az is természetes, hogy bennünk is jelentkezik ez a cselekvési igény, ha követjük az egyetemes törvényeket. Az sem meglepő, hogy minden tettünknek következménye, megfelelő eredménye lesz. Manapság azonban a cselekvést és következményeit a könnyen szerzett siker rózsaszín szemüvegén keresztül látják: érvényesülni kell, ki kell emelkedni a többiek közül, csakhogy nem számít, hogy feladatainkat jól végezzük-e, elég, ha ennek látszatát keltjük.
Az érvényesülésnek ezen a kényszerpályáján az emberek különféle viselkedési formákat vesznek fel:
– Egyesek személyes erőfeszítéseket tesznek, és lehetőségeiket mérlegelve keresik a kiemelkedés megfelelő módjait.
– Mások, bár nem kímélik az energiát és a ráfordított munkát, nem válogatnak az eszközökben, hogy megszerezzék a vágyva vágyott presztízst.
– Olyanok is akadnak, akik egész egyszerűen elnyomják a többieket, hogy ők maguk többnek tűnjenek.
Akárhogy is, az elért eredmények kevés kivételtől eltekintve eléggé elszomorítóak. A kierőszakolt külső győzelmeket a legjobb esetben is elégedetlenség követi, de összetört és neurotikus ember is akad bőven. Nincs hiány a csüggedőkből, irigyekből, indulatos és erőszakos emberekből vagy hiúakból, kegyetlenekből és könyörtelenekből, és el ne feledkezzünk a piócákról, azaz a haszonlesőkről és még számtalan más fajtáról, amelyek a faunát színesítik.
Feltesszük a kérdést: hová vezet ez az út, és van-e értelme? A történelmünk, az emberiség tudása és saját tapasztalataink is mind arra figyelmeztetnek, hogy a talmi csillogás jön-megy, olyan változékony, ahogy a szél fúj. Amit ma értéknek tartanak, azt holnap elítélik, és amiért tegnap halálra ítéltek, azért ma piedesztálra emelnek.
Kik között és miért akarunk érvényesülni?
Ezek a kérdések rámutatnak, hogy a kitűnési vágyat a lélek természetes jellemzőjének kell tartanunk: az ember sajátsága, hogy egyre többre és jobbra törekszik. Ezenkívül az érvényesülés fő jelentéstartalma a növekedés, a valódi növekedés, ahelyett, hogy gólyalábakra állnánk. Azt jelenti, hogy belülről nyújtózunk felfelé és a nemesebb felé. Ráadásul magában foglalja az önbecsülést is, azt, hogy kibékülünk saját lelkiismeretünkkel.
Vannak olyan kiemelkedési formák, amelyek mára már csaknem feledésbe merültek, amikor például:
– önismeretre törekszünk, hogy kordában tartsuk negatív tulajdonságainkat, és megerősítsük a pozitívakat,
– nem szégyellünk azok példájából tanulni, akik képesek voltak a jó, a szép és az igaz mellett kiállni,
– elhatárolódunk a divatos trendektől, vagy az éppen uralkodó, ésszerűnek tűnő félremagyarázásoktól,
– életünket a tökéletességre törekvés gyakorlóterévé tesszük…
Ne feledjük, hogy nem elég, ha csupán egy-egy pillanatra emelkedünk ki, hiszen később ugyanaz a kétségbeesés telepszik majd ránk, mint azokra, akik nem jutottak hozzá a vágyott státuszszimbólumokhoz. Válasszuk inkább az eltökéltebb és kitartóbb igyekezetet, amely szilárd, biztos és folytonos belső növekedéssel jár, s mindig a teljesebbet és a jobbat tartsuk a szemünk előtt.
Ezért jártuk körül az érvényesülés szükségességét és értelmét, valamint azt, hogy ténylegesen milyen eszközökkel érhetjük el. Nem vitás, szükségünk van rá. Az érvényesülés értelmezése és eszközei azonban minden ember egyéni választásától függnek, és ennél fogva mindig jól jönnek a legőszintébb, saját magunknak feltett kérdések.
Delia Steinberg Guzmán
Az Új Akropolisz nemzetközi elnöke
|