Az emberi személyiség a legösszetettebb dolgok egyike - nem csoda, hogy még magunkról sem tudjuk, kik is vagyunk valójában. Kerülj közelebb önmagadhoz, és készítsd el saját személyiséged térképét!

Senki sem ismerheti önmagát
Bár szívesen ringatjuk magunkat abban a hitben, hogy egész jól ismerjük saját személyiségünket, ez a pszichológiai tények szerint sem így van. Az ún. Johari-ablak (Joseph Luft és Harry Inghama pszichológusok nevének ötvözete) következő részekre osztja személyiséget, amely kivétel nélkül mindenkire érvényes: van egy olyan terület, ami magunk számára ismert, és egy olyan, amely mások számára. Ebből adódóan négyféle lehetőség lehet, ez a személyiség négy területe.

Változnak a területek
A területek nem egyenlő méretűek, a gyermek születésekor, a „Sötét” szinte majdnem az egész ábrát lefedi. Ahogyan a gyermek nő, és egyre jobban ismeri magát, valamint mások számára is egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy milyen személyiség, folyamatosan csökken a „Sötét” terület, illetve növekszik a másik három terület mérete.

Aréna – ahol mindent mindenki lát
A találó elnevezéssel „Arénának” nevezett terület viselkedésünknek azon része, amely mind számunkra, mind a velünk kapcsolatban állók számára ismert. Ebbe beletartoznak olyan egyszerű dolgok is, mint nevünk, kinézetünk, családi, munkahelyi, politikai vagy más jellegű nyílt kötődéseink, de olyan tulajdonságaink is (pl. sértődékenység), amelyet már jól kiismertek a velünk kapcsolatban állók.

Zárt terület – édes és kevésbé édes titkaink
Az úgynevezett „Zárt” terület, (vagy „rejtett én”) azokat a dolgokat foglalja magában, melyekről mi magunk tudunk, de mások előtt titkoljuk. Ezt általában a zökkenőmentes kommunikáció miatt alkalmazzuk (pl. visszafojtjuk hirtelen haragú természetünket), de ide tartozik mindaz, amit szégyellünk magunkban (pl. ha egy filmen való meghatódásunkat a világért el nem árulnánk), és az olyan súlyos titkok is, mint pl. egy abortusz, egy gyerekkori bolti lopás vagy csak egy titkos viszony, amiről soha, senkinek nem lennénk hajlandók beszélni.

A Vak terület – ha tudnánk, mit gondolnak rólunk…
A Vak terület kétségkívül a legizgalmasabb rész – viselkedésünknek és személyiségünknek azokat az összetevőit foglalja magában, amelyeket mások tudnak rólunk, de mi magunk nem. Ne ámítsuk magunkat – ez kivétel nélkül mindenkire érvényes, nekünk is vannak olyan dolgaink, amelyről egyáltalán nincs tudomásunk. A legegyszerűbb példa az észrevétlen pirulás – aki elpirul, nem mindig érzi a „melegséget”, míg mások számára nyilvánvaló, hogy az illető zavarba jött. De lehet ez mondjuk sokkal összetettebb dolog is: mondjuk bizonyos helyzetekben megjátsszuk magunkat, affektálunk vagy harsányak leszünk, s erről fogalmunk sincs.

A Sötét terület – ha tudnánk, mit gondolnak rólunk…
A Sötét terület tulajdonképpen a tudatalattink. Erről se másoknak, se magunknak nincs ismeretünk – a pszichológusok szerint ez egy igen nagy terület, mely csak bizonyos egyedi körülmények (baleset, vészhelyzet) vagy pszichoanalízis hatására kerül felszínre.

Térképezd fel saját Johari-ablakodat!
Izgalmas és tanulságos játék lehet saját Johari-ablakod feltérképezése. Kérj meg 15-20 ismerősödet, hogy soroljanak fel 10 tulajdonságodat és 5 olyan szituációt, amelyben a viselkedésed nyomot hagyott bennük, majd ezt a viselkedést fogalmazzák meg egy szóval (pl. „emlékszem, amikor sírva fakadtál egy filmen” – érzékenység). Rajzold meg a Johari-ablakot és a kapott tulajdonságokat írd be aszerint, hogy az Arénába tartoznak-e (tehát te is tudtál róluk) vagy a Vak területhez sorolhatók (tehát számodra meglepő, hogy ilyennek látnak). A Zárt ablakba pedig írd be titkaidat, azokat a tulajdonságaidat, amelyeket szerinted sikeresen elrejtettél a többiek elől. Az életben az igazán hatékonyan az a személyiség boldogul, akinek a Vak és a Zárt terület jóval kisebb, mint az Aréna.

 

Forrás:Psziché