Nem tudja túltenni magát a sérelmein? Folyamatosan rágódik és áldozatnak érzi magát? Tanuljon meg megbocsátani, így feloldhatja lelke stresszes állapotát. Az alábbi tanácsokat követve könnyebben úrrá lehet megbántottságán.
Mindannyian képesek vagyunk a megbocsátásra, a kérdés inkább az, hogy készen állunk-e rá. A kineziológusok által alkalmazott módszerrel, izomteszteléssel feltárható a tudatalatti és ezzel a múltban sérelmeket okozó események. A kezelés során ezt a probléma átbeszélése követi. A korrekció hatására feloldódnak a sérelmek okozta blokkok, amelyek többé nem hatnak a jelenben. A blokkok feloldása azért is szükséges, mert a mélyről feltörő fixációk (olyan múltbeli élmények, amelyeknek már csak a negatív hatása érvényesül) rombolják az egészséget és az emberi kapcsolatokat.
"A valódi felülemelkedésnek mindig áldozatjellege van, hiszen ezzel lemondunk a megtorlásról. Maga a folyamat akkor kezdődik el, amikor eldöntjük, hogy nem rágódunk tovább, nem panaszkodunk másoknak a sérelmünkről, és nem forralunk bosszút bánatunk okozójával szemben" - véli a szakértő.
1. lépcső:
Ismerje ki önmagát! Amikor a lelkűnkbe gázolnak, általában azonnal ítélkezünk. De vigyázat! Az ítéletek nagy része kivetítés, vagyis ilyenkor sokszor a saját hibáinkat látjuk a másikban. Csakhogy amíg önmagunkat és hibáinkat nem fogadjuk el, addig mások tökéletlenségét sem fogjuk elnézni. Eközben a folytonos panaszkodás és ítélkezés elveszi az energiát és a megbocsátás lehetőségét tőlünk. Ne vagdalkozzon, inkább gondolkodjon el azon, hogy okozott-e valaha valakinek olyan érzést, amit most a saját bőrén kellett megtapasztalnia?
2. lépcső:
Oldja szorongásait és számoljon le az önsajnálattal! - Az elszenvedett sérelmet követően a haragenergia igyekszik utat keresni magának testünkben. Az indulat ugyanis könnyebb megoldásnak tűnik, mint átdolgozni és tanulsággá gyúrni magunkban a sérelmeket. De annak érdekében, hogy szorongásai feloldódjanak, ne a könnyebbnek tűnő megoldás mellett döntsön! - Sokan választják a látszólag kényelmes önsajnálatot is, amely a maga könnyed, hátradőlős módján egyfajta kéjállapotot idéz elő a lélekben. Ám vigyázat: aki valóban áldozatnak tekinti magát, az be fogja vonzani azokat a helyzeteket, amelyekben ebbe a nem éppen hálás szerepkörbe kényszerül.
3. lépcső:
Tárja fel az összefüggéseket! - A megbocsátás óriási lehetőséget kínál a morális fejlődésre. Itt is érezheti a döntés szabadságát: megbocsáthatok, feloldhatom a feszültséget és ezzel jobbá tehetem magam és bánatom okozójának életminőségét is. - A megbántást mindig egy kielégítetlen szükséglet váltja ki. Gondolja végig, hogy a másik milyen szándékkal bánthatta meg, mielőtt ítélkezne cselekedete felett! Viszont ha folyamatosan őrli magát a történtek miatt, nem lesz képes objektíven, felülről, mintegy kívülállóként szemlélni a kritikus helyzetet. - Gondoljon arra, hogy minden konfliktus mutat valamit! Ilyenkor sokakat hatalmába kerít az értetlenkedés: "nem ezt érdemlem, hiszen nem követtem el semmit." Célszerű ehelyett az alábbi kérdést feltenni magunknak: "miért kaptam ezt?" De ne számítson arra, hogy azonnal megtalálja a választ. Lehet, hogy csak hetekkel később lel rá a megfelelő magyarázatra, és csak ekkor fogja átlátni az ok-okozati összefüggéseket. - A megbocsátásnak önmagunkból kell fakadnia, kierőszakolni nem lehet. Nem külső parancs hatására kell megtörténnie, hanem csendes, belső elhatározásból kell, hogy fakadjon. Különösképpen a pozitív gondolatok segíthetik a megbocsátáshoz, amelyek az ok-okozati összefüggések felismerése nélkül nem születnek meg.
Miért bocsásson meg?
Végül három szempont, melyek minden esetben a megbocsátás mellett szólnak: -
Sokan a múló időre bízzák a probléma megoldását. Ez kétségtelenül homályosítja, de nem oldja meg a problémát. Ráadásul az elfojtott sérelem bekerül a tudatalattiba, és ez további negatív történések előidézője lehet, vagyis megeshet, hogy ezzel csak tovább halmozzuk a hibákat.
- A problémától minden érintett szenved, senki sem ússz meg. Ha valakit valami bánt, az kihat a környezetére is, és ezzel többek élete megnehezülhet, ezért is ajánlatos felülkerekedni a haragon.
- A megbántás tüskéje elmérgesedhet bennünk, gondoljunk csak azokra a megkeseredett idős emberekre, akiknek az arcára van írva a harag és a sértettség.
Széllel szemben
Ha úgy érzi, hogy ön mindent megtesz a megbocsátás érdekében, partnere részéről viszont falakba ütközik, ne kezdjen önmarcangolásba! Mindenki önmagáért felel, így nem az ön feladata rábírni a másikat a megbocsátásra. Ha a lehetőségeihez képest minden követ megmozgatott, tiszta lehet a lelkiismerete. Amennyiben viszont elfogadja a másik ellenkezését, belemegy az ő játékába. Ezzel szép lassan tisztázatlanná válnak a szálak, és a végén már azt sem tudják, hogy igazából ki haragszik kire. Ne feledje: a békülés csak akkor jöhet létre, ha valóban megértéssel közelít a másikhoz.
|